Történetünk

Az Árpád-kori eredetű település első okleveles említése 1275-ből származik Ozalou névalakban. Már a középkorban jelentős volt szőlő- és bortermelése, méhészete, valamint lótenyésztése. 1553-ban I. Ferdinánd elzálogosította, később a nagyváradi káptalan birtokába került. A hol Borsod, hol Abaúj megyéhez tartozó településen többször is tartottak megyegyűlést. 

A 16. század második felében már fiú- és lányiskola is volt Aszalón. 1824-ben 1854-ben tűzész pusztította el a község legnagyobb részét, de mindkétszer újjáépítették. Az 1960-as években légvédelmi tüzérségi rakétabázis és honvédlaktanya is épült Aszalón, melyet az 1980-as években bezártak.

A település két templomtornya már messziről látható. A 18. század második felében késő barokk stílusban épített római katolikus és református templom az egykori mezőváros gazdagságáról árulkodik. A tájházban helytörténeti gyűjtemény segíti a település megismerését, az első és második világháború áldozatainak, valamint a 1956-os események hőseinek emlékét emlékművek őrzik.
A település az évszázadok során többnyire virágzó mezőgazdaságáról volt nevezetes, melyet a Hernád-folyó völgyének egyik legjobb minőségű földje biztosított. Főleg szőlőtermesztése és borászata miatt volt ismert, de a gazdálkodás minden mezőgazdasághoz kötődő ágazata jellemző volt a településre.